2015. november 8., vasárnap

Téma #1 | Én, mint írónő

Sziasztok!
A mai posztban válaszolok a makifejtés első témájára, amire Engem jelöltetek. Megvallom őszintén, nem szeretek magamról beszélni semmilyen témában, valahogy nem is érzem helyénvalónak, meg hát én mindig úgy vagyok vele, "Ugyan kit érdekel, hogy én milyen vagyok, mit csinálok?" Igen, kicsit pesszimista vagyok. :D Utána az első témát kijelölő lány pontosított a dolgon, így ebben a posztban magamról fogok írni, de mint írónő! :)
Sok kérdést kaptam ebben a témában, úgyhogy kezdjük is!

Volt egy kérdés arra vonatkozóan, hogy az elején nehéz volt-e... Lehet, hogy furcsán fog hangzani, de nem. Írni nem nehéz. Én mindig mindenkinek azt mondom: Ha valaki nagyon akarja, és odateszi magát, akárki képes lesz rá. Persze odafigyelést igényel, némi tehetséget is, hisz nem mindegy, hogy hogyan írod meg. Eleinte persze még botrányos voltam (nem mintha most olyan jó lennék), legalábbis így visszaolvasva az első történetem, ami egyébként A Sötétség rabjai egy korai változata volt. Szóismétlések, sablonos mondatok, néhol már nem bírtam tovább, és abbahagytam az olvasást. :D De egyébként akkor, mikor írtam, nem volt nehéz. Egyik ötlet jött a másik után, egy nap megírtam vagy 2 fejezetet. Persze ez meg is látszik rajta, nem egy Hellfire, ami már egy kicsit összeszedettebb. Elég kusza volt minden, de megírni nem volt nehéz. Imádtam csinálni, és a mai napig az a kedvenc történetem, bár most egy ideje már nem vettem elő.



Ami mindig is ösztönöz, hogy kiderítsem, hogy is fog vége térni a történet. Felfedezni/kitalálni egy új világot, majd figyelni, hogyan alakul, hogyan változnak a szereplők egyik könyvről a másikra, szerintem a legjobb élmény a világon. Bevallom, sokszor fogalmam sincs, mit csinálok. Csak leülök, és írom, ami épp jólesik, éppen ezért sokszor nekem is rejtély, mi fog kisülni az egészből. Ezért van az, hogy nem szeretem kitalálni előre az egész történetet, mert azzal saját magam előtt lőném le a poént. Tudom, most sokan azt kérdezik, magatoktól "De hogy a francba lehet úgy könyvet írni, hogy még te sem tudod, mi történik?" Éppen ez benne a kihívás. :) Kitalálsz egy alapsztorit, egy alapszituációt, majd leülsz, és anélkül, hogy mindent előre megterveznél, csak hagyod, hogy sodorjon az ár. Persze ebből néha kusza és értelmetlen dolgok is kisülhetnek, de ezeket korrigálni kell, és máris minden olvasó úgy látja, hogy minden pontosan úgy történik, ahogy az író akarja.
Előfordult már, hogy egy kritikus pontnál, mikor épp tényleg halvány gőzöm sem volt, mit csináljak, nem tudtam sehogy továbbvinni a történetet, mert vagy elcsépelt, vagy erőltetett lett volna, arra gondoltam, a francba, újra kell kezdenem... De sosem jutott eszembe, hogy abbahagyjam. Akárhányszor valami gubanc volt, valahogy mindig próbáltam kitalálni, mit legyen, hogyan tovább, de még sosem jutott eszembe, hogy abbahagyjak egy könyvet, vagy az írást. Már el sem tudnám képzelni az életem enélkül. :) Én mindig is álmodozó voltam, néha túlságosan is, és az egyik álmom, hogy megjelenjen egy könyvem - bármennyit is kelljen erre várnom. (Bár mondjuk a 18. szülinapomra tökéletes ajándék lenne :3) Nem tudom, más írók hogy vannak vele, de aki egyszer elkezdi, annak ez az élete részévé válik, ha nem csinálja, egyfajta hiányt okoz, mintha elveszítettünk volna egy darabot saját magunkból.


Az írás megváltoztat... Nem csak hogy jobb ember leszel tőle, de jobban is érzed magad. Írás közben a saját világodban vagy, és azt eszel, amit akarsz. Keveseknek adatik meg egy ilyen élmény. Mikor mindent teljes mértékben te irányítasz. De nem szabad fellegvárakat építeni, és mindig csak elmenekülni, mert akkor minden jóról lemaradnánk. ;)
   Én személy szerint sok időt szoktam az írásra fordítani, nem csapom össze, ilyen szempontból nagyon maximalista vagyok. Még egy lefixált, kirakott fejezet után is 2x-3x átolvasom a fejezeteket, és addig javítgatom, míg szerintem nem tökéletes.
   Az írói példaképem egyébként J. K. Rowling, és a kedvenc íróm mellette Becca Fitzpatrick. Nagyon sokat köszönhetek a HP könyveknek, ha nincsenek, nem szeretem meg az olvasást, és nem is tartanák most itt.

Remélem, minden kérdésre sikerült válaszolnom, ha nem, írjátok meg nyugodtan, mire vagytok még kíváncsiak, és kiegészítem a bejegyzést! ;)

Egyéb témákat a poszt alatt, vagy a témakifejtés bejegyzés alatt kérhettek, akármivel kapcsolatban! :)

Nagyon szépen köszönöm ezt a témát, izgatottan várom a következőt! :3

Puszi: Vivi



3 megjegyzés:

  1. Ugyan ezt érzem amikor írok a random történetemről. Az az álmom hogy író legyek , és ez azért van mert egy nap elgondolkoztam az életemről és rájöttem , hogy tollbamondásból jó vagyok , a magyart szeretem (nem mindig) , és mindig is jobban ki tudtam az érzéseimet fejezni írásban. Az nap este megálmodtam a történet elejét és ez lehet kicsit felelőtlen , de felkeltem és elkezdtem írni. Visszaolvasva az első részem borzalmas , de már rengeteget fejlődtem(még mindig kevés vagyok). Úgy gondolom nincs hozzá elég tehetségem , sajnos mindig is önbizalom hiányos voltam akármilyen témáról is legyen szó. Nekem van egy füzetem abba szoktam leírni egy lány életéről szóló történeteket (Nórinak hívják) és ezt felteszem egy Instagramos oldalra. 101 követőm van és sokan szeretik amit csinálok. Kérlek nézz be: ellenora.elete , és mondj véleményt! Előre is köszönöm!!!

    VálaszTörlés
  2. Nekem egyik történetem sem random, mindegyiken sokat dolgoztam/dolgozom, csak... hát egy fejezet 20%-a, ami random jön. :) De szerintem ettől lesz érdekes. :) Így nekünk, íróknak is van egy kis meglepetés a történetből.
    Nem felelőtlenség, amit csináltál, Niki, mindenki így kezdte. ;) Az önbizalom témában sajnos nem tudok segíteni neked, mivel ebben a kérdésben én is veszett ügy vagyok. :D Az egyetlen, amire büszke vagyok, az az írás, mert ez az egy, amit jól csinálok. :) Amit tanácsolni tudok, hogy légy kicsit optimistább magaddal kapcsolatban, mert erre szükség van. :) Semmit sem tudsz jól csinálni anélkül, hogy bíznál magadban! És csinálj egy blogot. ;) Vagy fb oldalt. Azzal jobban tudod terjeszteni, amit írsz, és szerintem kényelmesebb is.
    Be fogok nézni az instagramos oldaladra, és majd írok véleményt, vagy ide, vagy instára. :)

    VálaszTörlés
  3. Rendben , majd átgondolom ha lesz időm. Sok hasznos tanácsot adtál.;) Harmadjára nagyon szépen köszönöm a válaszod! :)

    VálaszTörlés