2015. november 21., szombat

Írás, ahogy én csinálom.

Az elmúlt évek során több hozzám hasonló blogger, író/írónő kérte ki a véleményem a saját regényével, novellájával, esetleg versével kapcsolatban. Mindig is nagyon szerettem elolvasni más magyar írók/írópalánták műveit, így sosem mondtam nemet, hanem mindig igyekeztem a segítségükre lenni.
   Így arra gondoltam, a mai bejegyzésben leírom, én hogy kezdek/kezdtem el írni a könyveim, és hogy szerintem hogyan kellene elkezdeni, milyen lépések kellenek szerintem ahhoz, hogy nem csak az olvasók, de mi is elégedettek legyünk vele. :)

Figyelem! Az itt leírtak mind csak saját vélemény, saját módszerek!



Az első és legfontosabb szabály, hogy szeress olvasni! Az olvasás nem csak élményt nyújt és öli az unalmat, de aki olvas nagyon sokat tanul a könyvekből, mert akármilyen témában is íródott, az írók akarva-akaratlanul is megfogalmaznak egy-egy tanítást a könyveikben, amiket a későbbiekben mi is hasznosíthatunk. De az írók számára azért ez egy kicsit több: tapasztalt, híres írók könyveiből rengeteget lehet tanulni, ötleteket meríteni, stratégiákat és módszereket tanulni, mindezt úgy, hogy közben kifejlesszük a saját írás stílusunkat. 


És akkor térjünk rá a regényekre. :) Mivel én versírásban nem nagyon jeleskedem, így arról nem igazán tudok beszélni, nincs is gyakorlatom benne. Olvashattatok már tőlem egy-két verset, de azok mind valamilyen könyvemhez íródtak, és hát valljuk be, nem lettek a legjobbak. :D

» Mindenek előtt nagyon elszántnak kell lennünk.

Sok bloggerel találkoztam már, aki elkezdett írni egy történetet, de ihlet és kedv hiányában abbahagyta. Egy könyvet nem lehet 1 hónap alatt megírni, bár olyannal is találkoztam, aki ezt tette, de hát az a történet olyan is lett... (Erről egy előző posztban már írtam.) Egy történet megírásához idő kell, legalább fél év. Persze csak ha komolyan gondolod. :) Mindenhez, amibe egyszer belekezdesz - és itt most nem csak az írásra gondolok, hanem az élet bármilyen területére -, idő kell, hogy meg is valósítsd. Hiába szeretnél te híres íróvá válni, ha nincs türelmed, hogy megírd a könyvet, amivel ezt el szeretnéd érni.
Személyes példa: A Sötétség rabjai című könyvem kétszer írtam át, mert nem voltam vele megelégedve, és mivel még most sem vagyok, harmadszorra is át fogom. Hisz a három a varázsszám. :3 Tehát szakítsatok időt arra, hogy befejezzétek, amit elkezdtetek, mert a végén majd nagyon büszkék lehettek magatokra, amiért idáig kitartottatok. ;)

» Sohase koppints! 

Ha azért kezdesz el írni, mert olvastál egy jó könyvet, és most te is egy ugyanolyat akarsz, inkább el se kezd! Az emberek nem veszik jó szemmel, ráadásul a koppintás egy elég rossz szokás... Ez egy eléggé kényes téma számomra, mert volt már rá példa, hogy ellopták egy történetem, és csak a neveket írták át benne, meg hozzátettek, elvettek belőle részeket, és csak annyi volt a különbség, hogy  hogy átírt néhány dolgot, de gyakorlatilag az én történetemmel kérkedett Gondoljatok bele, ti hogyan éreznétek magatokat, ha valaki ellopná a történeteket... Nektek sem esne jól, ha a ti nehéz munkátokat valaki simán lenyúlná. :) Meg hát, mennyivel jobb érzés olyan történetet írni, amit ti magatok találtatok ki, és minden, ami le van írva benne, csak a tiétek? ;)

» Mielőtt nekiállsz, bizonyosodj meg róla, hogy tudod, mit akarsz leírni!

Tipikus hiba, hogy fejjel megyünk a falnak, és minden előkészület nélkül belecsapunk egy történetbe, amiből aztán egy kusza massza lesz. Én is így kezdtem anno a Sötétség rabjaival, és még ma is nyögöm... :/ Tehát mielőtt leültök megírni egy fejezetet, először gondoljátok át, mit is szeretnétek itt elmondani. :) Én tipikus példája vagyok azoknak az íróknak, akik szeretnek sodródni az árral. Mindig megvan a fejemben, amit el szeretnék mesélni, vagy a fontosabb pontok, amiket le kell írnom a fejezetben vagy a könyvben. De aztán írás közben rengeteg ötletem támad, és van hogy ezzel megszegem a magamnak kiszabott pontokat, amiket elterveztem, hogy leírok. De még egyszer sem éreztem, hogy ez rossz lenne. Igaz, így a cselekmények néha összekuszálódnak, néha izgalmasabbak lesznek, néha viszont csak késleltetem velük a lányeget, de eddig még egyik sem tett keresztbe nekem. Ne felejtsétek el! Ha nektek is írás közben jutnak eszetekbe a legjobb ötletek - máshogy szerintem nem is lehetséges, hisz míg nem állsz neki, nem fogod látni a végkimenetelt -, ne vessétek el! Ezekből születnek a legjobb történetek.

Persze vannak, akiknek ez a módszer nem tetszik, nem kényelmes nekik, vagy épp "irányításmániások", akik nem szeretik a meglepetéseket, vagy ha kicsúszik a lábuk alól a talaj. Nekik azt mondom: nyugodtan tervezzetek előre, ha nektek így kényelmesebb, hisz nem vagyunk egyformák. De nem szabad túlzásba esni! Ha minden mozzanatot előre megterveztek, centire pontosan kimértek mindent, azzal erőltetetté, élvezhetetlenné válhat a történet Gondoljatok csak bele, mennyivel izgalmasabb, ha a történet olvasása közben egyszer csak valami teljesen váratlan történik, olyasmi, amit nem lehet simán eltervezni. ;) Nektek is sokkal szimpatikusabb, és az olvasókat is meg lehet vele lepni. 

Ha már teljesen elhatározott vagy, saját történeted is van, és nagyjából tudod az alapszituációt is, akkor jön csak a neheze.

» Szereplők. 

Minden történetnek vannak főszereplői (ez lehet 1 vagy akár 5 is) és mellék szereplői. Beszéljünk először a nevekről, de csak mert én ezzel kapcsolatban nagyon válogatós vagyok. :D Minden szereplőnek saját jellemzői vannak. Tegyük fel, van egy iszonyatosan jóképű, rossz fiús, magabiztos, tiszteletet parancsoló, másokat megfélemlítő vámpír, te pedig elnevezed Jenőnek. Érzitek az iróniát, ugye? :) Tehát a név választás nagyon fontos. Ha például kiválasztod a fent említett rosszfiúnknak a Jenő nevet, hát ember egyen a talpán, aki végigolvassa a könyvet. :D Már csak azért is, mert a név egyáltalán nem passzol a viselőjéhez, és végig azon fog gondolkodni az olvasó, hogy az író vajon mennyit szívhatott, mikor kitalálta ezt a nevet. 
Na persze nem minden a név, de hát azért Jenő, mint rosszfiú mégiscsak hihetetlen. Tehát ügyeljünk arra, hogy a név némiképp illeszkedjen a kitalált karakterünkkel, különben az egész könyvben Jenőn fogunk nevetni.

» És ha már karakter. 

Az első dolog, ami megfogja az olvasót (a borító és fülszöveg után) a karakterek egyedisége. Ha egy sablonos lányról és fiúról olvashatnak a könyvben, az elég unalmas lesz. Ilyenkor mindig induljatok ki magatokból: ti sem szerettek sablonos karakterről olvasni, ugye? Tehát tegyétek egyedivé a karaktereteket. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni, akár a külsejével is egyedivé lehet tenni valakit. De ha már eltér az átlagostól legalább 2 tulajdonságban, máris nem egy sablonos karaktert kapunk. Tegyük fel, hogy a borzalmas névvel rendelkező Jenő skizofrén. Voilá, máris van egy egyedi karakterünk. ;) 

» A történet adagolása.

Az első könyvüket író emberekre jellemző, hogy rögtön az első fejezetben lelövik a poént, majd csodálkoznak, hogy a könyvük nem lett hosszabb 100 oldalnál. 
Fő szabály! Az első fejezetben még SEMMIT nem szabad elárulni. Mert ugyan kit érdekel egy olyan könyv, amiben az első oldalon kiderült, hogy Jenő egy vámpír, és meg akar ölni egy lányt, akibe aztán beleszeret? Ha már rögtön a legelején lelövik a poént, senkit nem fog érdekelni a könyv további része, így hiába volt minden. Vannak könyvek, ahol még a könyv legvégére sem sikerül megtudnunk minden információt a főhősről, vagy fantasy könyvek esetén az adott természetfeletti lényekről és világukról. Ilyen esetekben mindenki sokkal izgatottabban várja a folytatást. De ebben az esetben sem szabad túlzásba esni. Ha csak egy részesre tervezed a történeted, de a könyv végére rengeteg megválaszolatlan kérdés marad, az olvasó teljesen össze lesz zavarva. tehát az egy könyves történeteknél ügyesen kell adagolnunk az információt, hogy ne maradjanak foltok. Több könyv esetében azonban még az sem baj, ha utolsó könyv utolsó oldalán derül ki valami. 

» Logika.

Egy fantasy könyv esetén minden logikát te találsz ki. De akkor ügyelned kell arra, hogy azt a logikát be is tartsd! Bár nincs kőbevésett szabály, hisz a történetet te írod, de ha már lefektettél egy szabályt, ne szegd meg! Vagy legalábbis ne olyan módon, hogy azzal teljesen összezavard az olvasót és a történetet is más útra tereld. Megteheted, hogy megszeged a szabályokat, de akkor nagyon jó indokot kell kitalálnod, hogy az hihető legyen az olvasó számára, és ne hazudtold meg a saját magad által írt történet szabályait sem. Akkor már oda jutunk, hogy bármi bárkivel megtörténhet, és bár ez 10%-ban fokozza az olvasók izgatottságát, de 90%-ban csak értelmetlenné teszi a történetet. Ráadásul ha majd azt tervezed, hogy kiadatod a könyved, a szerkesztők sem azt fogják mondani, hogy "Wow, áthágta a saját szabályait, milyen izgalmas!" Hanem azt, hogy: "Oops, logikai baki, ilyen könyvet nem adunk ki."

» Sose felejtsd el, a többszöri átolvasás mindig segít! 

Ha már megírtál egy fejezetet, vagy ha nincs kedved fejezetenként, akkor a könyv végén olvasd el újra! Az újraolvasás segít abban, hogy tökéletesíts mindent, illetve ha vétettél valami hibát, amit akkor nem vettél észre, így kijavíthatod. Ha nem is tervezed, hogy kiadod, akkor is fontos, hogy átnézd a részeket, mielőtt felteszed valahová, mert minden olvasónak vannak igényei, aminek meg kell felelnünk. Egy helyesírási hibával teli történetet nem valami élvezet olvasni, ahogy egy olyat sem, ami hemzseg a logikai bakiktól. Bármilyen tökéletesnek is gondolod, olvasd el újra! ;) Az sosem árt. de mint már több lépésnél is, itt sem eshetsz túlzásokba! Ne javítgass túl sokat, csak amit feltétlenül szükséges, mert a végén még a túlzott javítással fogod tönkretenni.

» Kritika. 

A megosztott fejezetek után mindig kíncsiak vagyunk az olvasóink véleményére. Azon nem tetszhet mindenkinek ugyanaz. Elő fog fordulni, hogy negatív kritikát kapsz, de ezeken nem szabad csak úgy átsiklani. Van egy ismerősöm, akiben bár van tehetség, még 15 könyv után is kiforratlan, mert senkire nem hallgat, csak azokra, akik pozitív véleményt mondanak neki. 
A negatív kritika épít jelleggel szolgál! vannak ugyan, akik irigységből szólják le a történeteid, de vannak, akik csak segíteni akarlak, és azokra kell figyelni! Az olvasók kívülálló szemmel, elfogultság nélkül alkotnak véleményt, így sokkal jobban tudnak segíteni, mint te magad. Ne zárkózzatok el a negatív kritikák elől, mert akkor sosem fogtok fejlődni! ;)


Remélem tudtam segíteni, és hasznosnak találtátok az itt leírtakat. :) Ha lenne még kérdésetek, nyugodtan tegyétek fel, és kiegészítem vele a bejegyzést!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése