2015. július 9., csütörtök

Készülget

Készülget a 8. fejezet. :)

"(...) Éreztem, hogy fogytán az idő, valami baj volt. Fájt minden, mintha nem is akarna véget érni. mikor az árnyak egyszerre mozdultak és tapinthatatlan testüket nekem préselték, olyan élesen sikoltottam fel, mint még soha. Mintha valami felrobbant volna, vörös fény robbant az agyamban, a testem rángott, és azt hittem vége… Bár vége lett volna…
Alex… – Ez volt az egyetlen ép gondolatom. Alex… Segíts! – sikítottam magamban.
A homokóra lepereg – súgták. Elfogynak a homokszemek. Minden… Véget ér.

Fellobbant a tűz, mintha addig csak nyalogatott volna, a vörös fájdalom testet öltött."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése